A világegyetemet latinosan univerzumnak is nevezzük. Leginkább az utóbbi megnevezés égett be a köztudatba, de természetesen az előbbi is használatban van, ami tulajdonképpen egy csillagászati fogalom, ezzel a megnevezéssel pedig minden létező összességre gondolunk. Egy átlagos ember szinte el sem tudja képzelni, hogy mennyire hatalmas maga a világegyetem. A Naprendszerünk – vagyis a Nap, valamint a körülötte keringő bolygók – is csak egy kis részét képezi a galaxisunknak, az univerzumban pedig becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található meg.
Azok alapján, amennyit jelenleg tudunk a világegyetemről, kb. 13,82 milliárd évesre datáljuk ezt. A világegyetem korával kapcsolatos ismeretekben a legutóbbi adatainkkal kapcsolatban, a 2013-ban közzétett információk nyújtanak nagy segítséget, amelyek alapjait a Planck műhold mérései szolgáltatták. Ezen ismereteink alapján az UDFj-39546284 nevű galaxis az univerzum legtávolabbi, általunk megfigyelt objektuma.
A világegyetem keletkezésére már rengeteg elmélet született az ókortól kezdődően, de ezeket rengeteg esetben befolyásolták a különböző vallások, hitrendszerek, amelyek sokszor a tudósok kezét is megkötötték ilyen tekintetben. A jelenleg, tudományos területen leginkább elfogadott elmélet az ősrobbanás elmélete, ami egy kb. 13,7-13,8 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Nagy Bumm által jött létre az univerzum, azóta pedig folyamatosan tágul a világegyetem. Ez a folyamat még most is zajlik, vagyis a világegyetem folyamatos tágulásban van, erre a vörös-eltolódás a megfelelő bizonyítékkal szolgál.